A 116 év szellemiségét jelenti a Ferencváros!

Mit tart a legnagyobb sikerének az európai kupát és bajnokságot is nyert edző? Milyen érzés egy szövetségi kapitánynak elsétálni saját szobra előtt? Mi az a két esemény, ami miatt az FTC vezetősége úgy döntött, bevezeti a vénaszkennert? A kivételes eseményen minderre választ kaphattak azok, akik ott voltak a péntek délutáni közönségtalálkozón.

A vártnál talán kevesebben jelentek meg péntek délután a Református Gimnázium tornatermében megtartott közönségtalálkozón, ám aki ott volt, biztos nem bánta meg. Ritkán fordul elő ugyanis Szatmárnémetinél nagyobb városokban is, hogy egy fedél alatt lehetünk és beszélgethetünk olimpiai bajnokokkal, olimpiai érmesekkel, európai kupákat és bajnoki címeket nyert edzőkkel, sportolókkal. Ezúttal pedig az történt! A közönségtalálkozón jelen volt ugyanis  Nyíri Zoltán, a Ferencváros elnökségi tagja, operatív igazgatója, Bodnár László és Király Sándor, a női és a férfi kézilabda-szakosztályok vezetői, Elek Gábor, a női kézilabdacsapat edzője, Pádár Ildikó és Vérten Orsolya korábbi világklasszis kézilabdázók, jelenlegi utánpótlás-edzők, Sike András egykori olimpiai bajnok birkózó, jelenlegi szövetségi kapitány, illetve Lisztes Krisztián egykori sokszoros válogatott labdarúgó.

A Ferencváros női kézilabdacsapatát immár nyolc éve irányító Elek Gábor házassághoz hasonlította egy edző és játékosai közötti hosszú távú kapcsolatot: „először kezdődik a lángoló nagy szerelemmel, ami idővel szeretettel teli tiszteletté válik. És ha nem vigyázunk, jön a válás". A rendkívül megnyerő stílusú szakember elmondása szerint arra a legbüszkébb, hogy csapata mindig ki tudott jönni egy-egy hullámvölgyből. „Egy csapat ereje nem abban mutatkozik meg, hogy nem lehet legyőzni, mert a világ legjobbját is le lehet. Sokkal inkább abban, miként reagál egy vereségre. Csapataim mindig egy-egy rossz eredmény után rukkoltak elő a legjobb teljesítménnyel", jelentette ki Elek Gábor. A mester, akinek igazán van mire büszkének lennie - elég ha csak a két Kupagyőztesek Európai Kupáját, vagy a Győr sokéves sorozatát megszakító idei bajnoki címet említjük.

Mint ahogy szintén nem kell szégyenkeznie pályafutása eredményeivel Lisztes Krisztiánnak sem, aki a Ferencvárossal megnyert magyar bajnoki címei mellett bajnokságot és kupát nyert a Werder Bremennel Németországban is 2004-ben - ezzel mind a mai napig ő az utolsó magyar labdarúgó, aki bajnokságot tudott nyerni valamely topbajnokságban. „A Fradi-szellem, amiben nevelkedtem, felkészített és segített abban, hogy meg tudtam állni a helyem a Bundesligában", emlékezett vissza pályafutására. Amely egy súlyos sérüléssel tört derékba 2004-ben - ám így is 206 alkalommal lépett pályára a német élvonalban, ahol húsz gólt szerzett. A 49-szeres válogatott a Bundesliga legnagyobb varázsának a mindig teli stadionokat nevezte, mondván: egy teltházas meccs akár 20-30%-kal képes megnövelni egy játékos teljesíményét.

A korábbi világklasszis beállós Pádár Ildikó, azaz Párduc elmesélte, hogy becenevét egykori csapattársától kapta, mivel úgy küzdött a pályán, mint egy párduc. A még mindig rendkívül csinos utánpótlás-edző nézői kérdésre felelevenítette azokat a perceket, amikor a magyar válogatott tagjaként hat gólos előnyt adtak le Dánia ellen a sydney-i olimpia döntőjében. „Akárhová megyek, mindig megkapom ezt a kérdést", kezdte elbűvölő mosollyal. „Azóta sem tudom megmagyarázni, mi történt az utolsó tíz percben. Talán tényleg elhittük, hogy már megnyertük az aranyat. Emlékszem, velünk egy időben játszották a döntőt a vízilabdázók is. A szünetben már tudtuk, hogy a fiúk nyertek. Tekintve, hogy mi is több góllal vezettünk, ez a hír még euforikusabbá tett minket", emlékezett vissza Párduc. „Ennyi idő után azt mondom, nem kell szégyenkeznünk amiatt az ezüstérem miatt. Főleg, hogy a negyeddöntőbe úgy jutottunk be, hogy másfél perccel a vége előtt Ausztria még három góllal vezetett. Erre persze már senki nem emlékszik", tette hozzá.

A nem kevésbé bájos Vérten Orsolya arról a sokakat meglepő döntéséről beszélt, miért vonult vissza alig több mint 30 évesen. „A helyzet az, hogy már jó ideje készültem arra, hogy edző leszek és úgy éreztem, most jött el a pillanat. Döntésemet megkönnyítette, hogy Elek Gábor jelezte, számít rám szakmai stábjában".

Nem sokan mondhatják el magukról, hogy elsétálhatnak saját szobruk előtt, ám Sike András ezen kevesek közé tartozik. Szöul 1988-as olimpiai bajnok birkózója az FTC birkózó-szakosztályának technikai vezetője és néhány hete a magyar válogatott szövetségi kapitánya is. „Mindig megnézem, tényleg én vagyok az", válaszolta a kérdésre, milyen érzés elsétálni az olimpiai szoborparkban felállított szobra előtt. A szakember élesen bírálta elődjét, aki a nemrég véget ért világbajnokság magyar eredménytelenségét azzal próbálta magyarázni, „úgy látszik, a fiúk ennyit tudnak". „Én úgy gondolom, ezek a fiúk sokkal többet tudnak. Azon fogunk dolgozni, hogy ezt elhiggyék és világversenyen is megmutassák", szögezte le. Sike elmondta, nem elég erősnek lenni ahhoz, hogy jó, sikeres birkózó légy, mert a taktikai felkészültség nagyon fontos. A sportolónak nagyon kell koncentrálnia, hisz egyetlen hiba végzetes lehet. Visszaemlékezései szerint aktív korában, egy-egy összecsapás előtt, útban a szőnyeg felé, gyakran kérte Isten segítségét.

Bodnár László az FTC kézilabda-szakosztálya kapcsán elmondta, hogy mintegy 500 (!) gyereket és felnőttet foglalkoztatnak: ebből 300 a női és 200 a férfi. Utóbbi szakosztályt vezető Király Sándor kijelentette: ugyan a szakosztály és csapat fiatal, a cél az idei szezonban csakis az élvonalbeli feljutás lehet.

Szurkolói kérdésre válaszolva Nyíri Zoltán elmagyarázta, a vénaszkenner rendszerét azért vezették be, mert a „szurkolók többször is becsapták Kubatov Gábor elnököt és a klubot". Két olyan momentumot említett, ami ezt a szigorú ellenreakciót váltotta ki a vezetőségből: a 2013-2104-es szezonban Csatáry László egykori gettóparancsnok (akit Csehországban háborús bűnök miatt elítéltek) haláláról megemlékező szurkolói transzparenst, majd az Újpest elleni meccset, amikor a szurkolók a meccs vége előtt berontottak a pályára. „A Csatáry-eset miatt a francia nagykövetség is magyarázatot kért, tekintve, hogy a stadionnak is nevet adó Groupama biztosító francia cég. Akkor nagyon közel kerültünk ahhoz, hogy a Groupama, amely nagyon komoly összeggel támogatja a klubot, hátat fordítson nekünk", magyarázta.

Nyíri többször is kiemelte, hogy a vénaszkenner alkalmazása és egyes szurkolói csoportok távolmaradása ellenére emelkedett a nézők száma a meccseken. „Amikor Kubatov úr lett az FTC elnöke, ő nem pénzt, hanem rendet ígért! Az nem Ferencváros-szurkoló, aki Ferencváros-szurkolót ver meg csak azért, amiért ő jegyet vett! Az a szurkoló, aki ott van a meccsen és támogatja a csapatot! A stadionon kívül pedig tehet akármit, ha a vezetőséget gyalázza, az sem érdekel. A szurkolók tévednek, amikor azt mondják, ők a Ferencváros! Nem ők a Ferencváros! Ők elementáris részei a Ferencvárosnak, de az a szellemiség a Ferencváros, amit a klub már 116 éve képvisel", jelentette ki.

Természetesen nem mehettünk el szó nélkül a labdarúgó Európa-bajnoki selejtezők mellett sem. „Mindig nagyon fontos, hogy egy edző mit mond akár egy sajtótájékoztatón is. Hogy milyen üzenetet közvetít", utalt Lisztes arra a nézőtéri kérdésre, miként hat a játékosokra, amikor az edző a meccs előtt azt nyilatkozza, hogy jó eredmény a döntetlen is (otalva Bernd Storck szövetségi kapitánynak a Románia elleni mérkőzés előtti kijelentésére). „Thomas Doll (a Ferencváros német edzője, szerk.) nemrég azt mondta, a magyar labdarúgás egyik nagy hátránya, hogy reaktív: nem mer kezdeményezni, inkább csak reagál. Sok olyan játékosunk is lehetőséget kapott akkor, akik klubjaikban keveset szerepelnek, így valószínűleg az erőnlétük sem volt rendben. Azt is el kell ismernünk, védőink nem elég gyorsak ahhoz, hogy egy az egy elleni játékot fel merjenek vállalni - ez magyarázhatta a szigorúan védekező hadrendet", fogalmazott a Ferencváros, a Stuttgart, a Werder Bremen, a Borussia Mönchengladbach és a Hansa Rostock egykori játékmestere.

A válogatottnál maradva Nyíri felelevenítette, hogy Böde Dániel körülbelül egy percnyi tárgyalás után hosszabbított a Fradi. Fizetése ugyanannyi, mint előtte. „Dani azt mondta, azért hosszabbít, ha jönnek a gólok és valamely klub le akarná igazolni, akkor a Fradi is kapjon valamennyi pénzt", mutatott rá Böde megsüvegelendő gondolkodásmódjára és lojalitására Nyíri.

Elek Gábor aggodalmának adott hangot a magyar női kézilabda-bajnokságban szereplő légiósok nagy száma miatt („ha a magyar fiatalok nem kapnak lehetőséget, akkor elmegy a kedvük az egésztől, ezzel pedig elsorvad a magyar női kézilabda") és a tőle megszokott frappáns módon érzékeltette az edző szerepét és felelősségét egy-egy mérkőzés vagy meccsszituáció kapcsán. „Az edző abban különbözik a sakknagymestertől, hogy amíg utóbbi mindig tudja, hova fog lépni a ló, addig az edző csak remélheti, hogy játékosa azt teszi, amire ő kérte".

A közönségtalálkozó közben, de nagyrészt előtte mintegy félszázan végezték el az oly sokat bírált regisztrációt, a beszélgetés végén pedig Kiss Zoltán, az esemény házigazdája és moderátora egy-egy Fradi mezzel ajándékozta meg a jelen lévő négy kisgyereket.

Rácz Ervin tiszteletes a találkozó előtti röpke időben megmutatta a vendégeknek a Láncos-templomot és a Református Gimnázium tanárijának freskóit. Utána pedig a Nachbil pincészet jóvoltában Krasznabélteken ismerkedhettek meg a helyi kulináris hagyományokkal, a finom bélteki borokkal. Az est autentikusságát pedig a helyi cigányzenekar tette teljessé - a Ferencváros küldöttsége ízelítőt kaphatott az igazi Szatmár hagyományos szellemiségéből.